Natív fejlesztési lehetőségek okosórákra WearOS és WatchOS rendszeren

Bár a legtöbb esetben csak az egészségre vonatkozó adatokat látjuk egy ilyen órán, ezek sok esetben származtatott adatok, valamilyen szenzorból.

Milyen eszközök és szenzorok találhatóak egy okosórában, amiket felhasználhatunk?

Ha eltekintünk az általános dolgoktól, mint az érintőkijelző vagy a belső valós-idejű óra és a legolcsóbb modelleknél kezdjük, akkor is minden esetben van egy gyorsulásmérőnk és giroszkópunk, melyek a lépésszámlálásért felelnek. Ezen kívül általában kapunk egy pulzusmérőt is.
A vérnyomásmérés a pár tízezer forintos kategóriában nem elvárható, ha van is ilyen funkciója egy olcsó eszköznek, akkor az általában nem valós adatokat ad vissza.
A prémium kategóriában viszont kapunk már EKG-t, pulzoximétert (véroxigénszint mérőt) és hőmérséklet mérést is.
Ezek persze csak a nyers adatok, ebből rögtön származtatott adataink is keletkeznek az órán belül. Ilyen például a fáradtság, az esés vagy a szívproblémák érzékelése.

Hogyan zajlik egy okosóra app fejlesztés?

Mivel ezeket az eszközöket a legtöbb ismert keretrendszer nem támogatja vagy csak nagyon minimális funkciók érhetőek el bennük, emiatt sok esetben kénytelenek vagyunk a natív fejlesztés felé fordulni. A hardver sebessége miatt ez egyébként is indokolt lenne.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az Apple Watch-ra (azaz WatchOS-re) történő fejlesztés Swiftben vagy Objective C-ben történik, XCode fejlesztőkörnyezetben. Ezzel szemben Androidon (WearOS-en) Javaban vagy Kotliban fejlesztünk, Android Studioban.

Amire mindenképp érdemes figyelni, hogy az okosórák gyakran úgynevezett companion appot futtatnak, amely a hozzákapcsolt telefonon futó alkalmazás kiegészítő appja. Erre azért van szükség, mert a nagyobb számításigényű feladatokat át szokás csoportosítani a telefon erősebb hardverére, illetve nem is minden funkció érhető el az órákon. Ilyen lehet például az önálló internet hozzáférés.

Milyen alkalmazások készíthetőek okosórákra?

A legkézenfekvőbb az egészségügyi felhasználás, hiszen erre a legkönnyebb következtetni a beérkező adatokból. Ezen kívül szokás még sportalkalmazásokhoz és étkezés / diéta vezetésére szolgáló appokhoz használni őket, illetve ha a felhasználó bázisunk rendelkezik a megfelelő hardverrel, akkor használható navigációra is.

Az utóbbi években egyre inkább terjedő IoT megoldások kitermelték az igényt az okosóráról történő vezérlésre. A felhasználók szeretnénk könnyebben elérni a konnektorok, villanykapcsolók vezérlését, beállítani a fűtés paramétereit, ezekhez időzítéseket rendelni. Összességében mindent, amit egy okosház apptól már megszokhattunk a telefonunkon. Ezeket ültetik át egy olyan felületre, amely a kisebb, 1-2 inches kijelzőn is még jól látható és könnyen kezelhető marad.

Az értesítéseket egy órán általában hamarabb veszi észre egy felhasználó és könnyebben is tudja elolvasni, mint a telefonjára érkezőket. Éppen ezért érdemes erre nyitni az emlékeztetőket, ébresztőt vagy időzítőt használó alkalmazásokkal is.

Milyen alkalmazások készíthetőek okosórákra?

Talán a legfontosabb a felhasználói adatok védelme. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy ember egészségügyi állapotát, ellátásait, gyógyszereit és az ehhez kapcsolódó adatokat, dokumentumokat nem adják ki bárkinek.

Mivel az okosórából kijövő nagy adattömeg is egyértelműen ilyennek számít, kötelesek vagyunk bizalmasan kezelni és biztonságos módon tárolni, a felhasználókat pedig tájékoztatni az adatkezelésről, még akkor is, ha nem mentjük el ezeket, csak számolunk velük.

Ezen kívül kiemelkedően fontos a megfelelő UI és UX biztosítása. Ez egy telefonon is nehéz feladat lehet ha sok funkciónk van, az okosórák kis kijelzője miatt azonban ez még nagyobb kihívást jelenthet.