Nézzük is mik ezek:
A var kulcsszóhoz hasonló, változókat tudunk deklarálni vele, azonban a scope kicsit más. Amennyiben blokkon belül hozzuk létre, azaz valahogy így:
Úgy a kapcsos zárójeleken kívül az x bizony már nem lesz 1. Ha korábban deklaráltuk, akkor az előző értéket veszi fel, ha nem, akkor undefined lesz. Ha ugyanezt varral csináljuk, a blokkon belüli értékünk marad a zárás után is.
Function-scope tekintetében a let és a var között nincs igazán különbség, az elérésük ugyanolyan, a function zárásakor kívül már nem lesz elérhető az értékük.
Global-scopeban is lehet használni, egyszerűen csak blokkon és függvényen kívül hozzuk létre
Gyakorlatilag ugyanúgy működik mint a let, azzal az egy különbséggel, hogy csak deklarálásnál tudunk neki értéket adni. Így biztosak lehetünk abban, hogy később nem írjuk felül véletlenül.
Shorthand a függvény deklarációkhoz. A segítségével elhagyhatjuk a function kulcsszót egy névtelen függvénynél, illetve akár a kapcsos zárójeleket és a returnt is
Ennek az ES5-ös megfelelője így néz ki:
Leginkább a foreachre hasonlít, egy iterable objektumon tudunk végigmenni vele:
Nem csak tömbökön működik. Például egy string is iterable, ezáltal így is használhatjuk:
Vegyük észre, hogy ebben az esetben nem a konkrét betűket, hanem annak indexeit kapjuk meg az y-ban, ezért van szükség a címzésre.
kulcs-érték párokat tartalmaz, melyeknek megtartja a hozzáadási sorrendjét is:
Tartalmaz néhány beépített metódust minden létrehozott Map:
Ezen kívül a már megszokott forEach is működik rajta, illetve van egy size propertyje, ami az elemszámot adja vissza.
Hasonló a maphoz, annyi különbséggel, hogy egyedi értékeket tárolhatunk benne, nincsenek kulcs-érték párok.
Magyarul osztályként találkozhatunk vele, az objektumok számára egy sablon, belső metódusokkal és tulajdonságokkal:
A construcor mindig kötelező, a példányosításnál ez a függvény fog lefutni:
Példányosítás után pedig a beállított tulajdonságokat le tudjuk kérdezni:
Egyedi azonosítónak használják, mely minden létrehozásnál más értéket vesz fel.
Így a Symbol által létrehozott egyedi azonosítóval kérhetjük le a truck objektum id-ját, ami csak és kizárólag a felette létrehozott Symbol objektummal működik, ha ugyan ezekkel a paraméterekkel létrehozunk egy másikat, azzal már nem fog.
A függvénydeklarációknál megadható a paraméterek kezdőértéke, amely akkor állítódik be, ha oda a függvényhívásnál nem adtunk meg semmit.
Így létrehozhatunk opcionálisan megadható függvényparamétereket.
Megvizsgálhatjuk, hogy egy stringben megtalálható-e egy másik:
Így az első 2 számot fixen kiírja a write, míg a harmadikat vagy azután következőket már nem kötelező megadnunk. Ha mégis megadjuk, azokat is kiírja.
Persze önmagában is használhatjuk, abban az esetben így kezdődne a létrehozás:
Megvizsgálhatjuk, hogy egy stringben megtalálható-e egy másik:
Ezen kívül a startsWith() és az endsWith() metódusokkal ellenőrizhetjük, hogy a megadott szöveggel kezdődik vagy végződik-e a stringünk.
Tömböt csinál egy iterable objektumból.
Az ES6-nak itt nincs még vége, számos Javascript trükk épül rá amit a honlapkészítés során felhasználhatunk. Egy következő cikkben ismertetjük a további hasznos funkciókat, amelyek ezzel a szabvánnyal kerültek be a nyelvbe.
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk szívesen segít bármilyen digitális megoldás elkészítésében.
Korábban az asztali szoftverek nagyrészt Javaban vagy valamilyen C-szerű nyelven íródtak. Mára ez fordulni látszik, a JS alapú megoldások egyre erősödnek.
2022-10-14 17:20:00Az okostelefon elterjedése óta számos megoldás született arra, hogy a programozó minél könnyebben, gyorsabban tudjon fejleszteni. A piac a natív appoktól egyre inkább a cross-platform megoldások felé mozdult.
2023-04-18 15:29:50